Postit!

5.) Változó eszmék között megmaradni Krisztusban (1920-as évek vége, 30-as évek):

1929 februárjában új programot indítványoztak a MEKDSZ-ben, ami az 1920-as balatonendrédi közgyűlés témáit folytatta az evangelizálás elsőbbségéről a társadalmi és politikai elköteleződéssel szemben. Hogy tisztázzák a misszió fogalmát, Kiáltványt adtak ki. A Kiáltvány fő irányvonala az evangelizáció kiterjedésének fontossága. Ehhez két egymásból fakadó akadályt kell legyőzni: az első „egy idegenszerű, a magyar lélek alapmotívumaival merőben ellenkező vallásos lelkület és gyakorlat megnyilatkozása”, a másik a „közömbösség a szociális, de különösen nemzeti problémák iránt.” Észrevételek szerint az I. világháború óta ennek megfelelően két irányzat fejlődött ki a MEKDSZ-en belül, ami leginkább Lükő Gábor és Draskóczy László értekezésein figyelhető meg. Lükő a nemzeti kultúrát részesítette előnyben, figyelembe véve annak gazdasági és politikai összetevőit, valamint falukutatással is foglalkozott. Draskóczy a bibliai üzenetre, bibliatanulmányozásra helyezte a hangsúlyt, a szociális és társadalmi kérdéseket másodrangúnak találta. A Kiáltvány az 1929-es ébredési mozgalom hatókörének kiterjesztésére szolgált. Célja az volt, hogy kiutat találjon a szigorú pietista elszigetelt közösségekből, ahová a magyar ébredés korlátozódott. A MEKDSZ nagy hangsúlyt fektetett az értelem és a hit közötti hídépítésre és a missziói tanulmányi csoportok bevezetésére is. Ehhez kapcsolódóan merült fel a Pro Christo hasábjain (MEKDSZ-es folyóirat új neve) is a kérdés, hogy mi is a magyar misszió valójában. Lükő Gábor „A magyar misszió” című sorozatában foglalkozott a kérdéssel. Végül arra a megállapításra jutott, hogy a MEKDSZ minden eddigi tevékenységét nem idegen nemzetektől való függésben tette, hanem önállóan, a magyar gondolkodásnak és érzésnek megfelelően.

A Diákszövetség ezekben a viharos időkben végig a prioritások között egyensúlyozott: evangelizáció vagy szociális felelősség? Az 1930-as éveket a nemzetközi kapcsolatok hanyatlása és az ezzel járó elszigeteltség jellemezte. A középpontban inkább a magyar helyzet állt. Nagy tanulságul szolgálna a korról, ha visszaolvashatnánk azokat az előadásokat, amelyeket ebben az évben hirdettek meg a MEKDSZ-es konferenciákon:

• Hilscher Zoltán: A szétdarabolt magyar lélek;
• Karácsony Sándor: Keresztrendszerek Európában (Karácsony pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár, magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja, a 30-as, 40-es években az ország legismertebb és legnépszerűbb alakjai közé tartozott)
• Móricz Zsigmond: A diákság feladatai a faluval szemben és mások.

1936 januárjától a MEKDSZ folyóirat új neve Pro Christo (korábban Diákvilág, egy rövid ideig Erő címen futott). Célja, hogy a MEKDSZ krisztológiai jellegét kiemelve a fontossági sorrendre utaljon. Bár súlyos események zajlottak a politikai és társadalmi életben, az újság tudatosan a lelki tartalmakra helyezte a hangsúlyt, nem jellemezték a politikával foglalkozó cikkek.

Az 1937-es évet a tahi tábor megmentéséért zajló adakozáskérés kíséri végig. A sok éve működő táborhelyet meg kellett vásárolni, 4000 pengőre volt szükség a földvásárláshoz. 1937-ből származik az első bejegyzés a kolozsvári főiskolás IKE vezetőségéről és alakuló közgyűlésükről. A szervezetet a MEKDSZ mindvégig testvéregyesületének tartotta.
A téli tábort január 30. és február 2. közt szervezték. Budapest érdekes statisztikát mutat a részvételi arányokról: 490 jelentkező (a múlt évben 340 volt) 226 regisztrált jelentkezőjéből 155 volt vidéki és 71 budapesti (a többiek napijegyesek). A legtöbb jelentkező Szarvasról, Kecskemétről, Pápáról és Sopronból jött. Témája: „A lelki élet csődje.”

Az 1937-es évet a tahi tábor megmentéséért zajló adakozáskérés kíséri végig. A sok éve működő táborhelyet meg kellett vásárolni, 4000 pengőre volt szükség a földvásárláshoz. 1937-ből származik az első bejegyzés a kolozsvári főiskolás IKE vezetőségéről és alakuló közgyűlésükről. A szervezetet a MEKDSZ mindvégig testvéregyesületének tartotta.
A téli tábort január 30. és február 2. közt szervezték. Budapest érdekes statisztikát mutat a részvételi arányokról: 490 jelentkező (a múlt évben 340 volt) 226 regisztrált jelentkezőjéből 155 volt vidéki és 71 budapesti (a többiek napijegyesek). A legtöbb jelentkező Szarvasról, Kecskemétről, Pápáról és Sopronból jött. Témája: „A lelki élet csődje.”

Szerkesztette: Gulyás Ádám

Források:

1. Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
2. Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
3. Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

Facebook kommentek

komment