Kedves MEKDSZ Munkatársak, Diákkörvezetők, Támogatók és Mindenki, aki a Szabad Napokon részt vett vagy a szervezésében segédkezett!
Most, hogy véget ért a második Szabad Napok, ismételten rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk. Szeretném megköszönni a szervezőcsapat nevében a támogatásotokat, imáitokat! Hálás vagyok sokaknak, hogy ilyen minőségi, jól szervezett és látogatott missziós hetet tudhatunk magunk
mögött!
Köszönöm Grendorf Péter lelkésznek idén is az ideális helyszín biztosítását; már mikor egy évvel előbb rákérdeztem, rögtön bejegyzett minket a naptárába. Ezúton is köszönöm a segítséget a főbb szervezőknek: Herjeczki Johi, Szarvas Dani, Dobos Juci (standolás), Szarvas Dani (Greggel való kapcsolattartás), Hecker Dorka (ajándék, dekor, reggeli áhítat – plusz diákkörrel való kapcsolattartás), Turczi Rékus (kaja – bevásárlás felelős), Kucsera Bogi (diákkörrel való kapcsolattartás), Hajdú Dorka (külföldi diákokkal való kapcsolattartás, logisztikai munka, linktree), László Simi, Molnár Márk (social
media), Sebők Lili (plakáttervezés), Nagy Samu (imakérés mekdsz hírlevélre), Horváth Ármin (hangtechnika)!
Mindenkinek ugyanígy hálás vagyok, akik bekapcsolódtak a sütemények készítésébe, segítettek az előkészületek során, a játékszervezésben, fotózásban, technikai feladatokban, illetve a konferálásban és az interjúkban! És ezenkívül hálás vagyok még sok-sok apróságért, amit most nem sorolnék fel. Több külsős segítőm is volt, akiknek fáradhatatlan munkája nélkül nem lett volna ilyen színvonalas a programsorozat! Szeretném megköszönni a MEKDSZ-nek és a támogatóinak, hogy a standoláshoz szükséges pogácsa, szörp, illetve az esti alkalmakhoz szükséges ajándék, illetve étel-ital költségeket állták, ezzel segítve a munkánkat, és hogy mindezt már csak önkéntesen, süteményekkel és tárgyakkal kellett kiegészítenünk!
Rengeteg hálával tartozom még nővérem mellett vőlegényemnek – ők azok, akik az egész szervezési folyamatban mellettem álltak és a Szabad Napok megvalósulását többek között mindennapi aktív segítséggel az elejétől a végéig kísérték.
Reggelenként közös áhitattal kezdtük a napot a mekdsz irodában, ahonnan együtt indultunk standolni. A standolás során 5 nap alatt 5 különböző campust látogattunk meg, felváltva két-három csapattal. Pogácsákkal és kérdésekkel igyekeztünk beszélgetést kezdeményezni az arra járó diákokkal, és ha nyitottak voltak, meséltünk nekik arról, kik vagyunk, mit csinálunk, sőt, bizonyságot tettünk és megosztottuk velük az evangéliumot is. Csodálatos élmény volt megtapasztalni, hogy Isten már előttünk is munkálkodott sok ember életében – mi csupán bekapcsolódtunk ebbe a folyamatba, és rengeteg inspiráló beszélgetés részesei lehettünk, amelyekből mi magunk is sokat épültünk. A hét során azonnali gyümölcsöket is láthattunk: hárman a standolás alatt döntöttek úgy, hogy befogadják Jézust a szívükbe és az életükbe.
Emellett sokan eljöttek az esti előadásokra is, ahol az előző beszélgetéseket tovább tudtuk mélyíteni.
Ugyanakkor nem a számok vagy a látható eredmények számítottak igazán, hanem az, hogy Isten munkatársaiként részt vehettünk az evangelizációban – magvetőként, bízva abban, hogy az Úr majd megöntözi ezeket a magokat és növekedést ad nekik. Nagy öröm volt mindezt közösségben megélni: a misszió során a diákkörök is megerősödtek, és több mint 40 diák csatlakozott a délelőtti utcai evangelizációhoz.
Egészen meglepődtünk, hogy ennyien eljöttek az esti alkalmakra, sokszor már egy szabad szék sem maradt a teremben. Úgy hisszük, sokakat megérintett az Úr az előadókon keresztül, és sok beszélgetést indított el a szünetekben. Az estet kreatív játékokkal zártuk, volt, hogy csapatos összedolgozós, nagy körben állós karnagyos vagy gyilkosos játék, vagy épp kvízest volt soron, amelyek összehozták a fiatalokat. A résztvevők nyitottak voltak, jó hangulatú estéket tölthettünk együtt. A gyülekező és eszem-iszom alatt zenei aláfestést biztosított több napon is a MustárMag zenekar és Erdei Zsófi, ezzel is emelve a színvonalat, változatosságot.
A hét folyamán oly sokszor adtam hálát, látva a segítőket, a résztvevőket, a nagy tömegeket – látszott, ahogy dolgozott az Úr közöttünk és általunk. Szeretném, ha ezt, amit én, illetve mi szervezőként megtapasztaltunk, más is megélhetné, mint alkotó munkát. Ezért, bár nagyon szívesen csináltam mindkétszer, és egyre inkább belejöttem a szervezésbe, átadnám a Szabad Napok koordinálását. Mentsük, mentsétek meg a Szabad Napokat (én is igazából egy korábbi MEKDSZ-es hagyományt vittem
tovább). A héten már találkoztunk nyolcan, hogy a hogyan továbbról beszélgessünk, elmélkedjünk, ötleteljünk. Ha van kedved neked is beszállni a szervezői gárdába, és úgy érzed, bármilyen módon szívesen tennél azért, hogy jövőre is legyen Szabad Napok, és elérje az egyetemista fiatalokat az
evangélium, akkor nálam jelentkezz a hajduviolaerzsebet03@gmail.com címen, és beveszlek a csoportba.
Mindent összevetve hála van a szívemben: egy életre szóló élményt szereztem a két Szabad Napok megszervezése révén. Rengeteg új embert ismerhettem meg, és láthattam, ahogy másoknak és magamnak is mélyebbé vált a hite. Így azt mondanám: hajrá, csak így tovább – legyen a ti következő Szabad Napotok még nagyobb és színesebb!
Hajdú Viola
So, what do you think ?