Augusztus 9-én az Egyesült Államok Ferguson városában (Missouri állam) egy fehér rendőr lelőtt egy fegyvertelen fekete tinédzsert. A bíróság most hozta meg az ítéletet, melyben a rendőrt felmentették. A döntés sokakban felháborodást és dühöt szült.
Kaliforniai diákok – közösen az imában s a gyászban
Az amerikai diákmozgalom, az InterVarsity/USA már augusztusban előrelátóan kidolgozott egy olyan anyagot, amelyet – mintegy az eset által kiváltott zűrzavar kezelésére – felhasználhatnak a diákok. Az anyag három részből áll:
- a helyzet ismertetése, valamint segítség, hogy tágabb kontextusban és bibliai módon is értelmezni lehessen
- konkrét lépések, amelyet a kampuszokon és diákközösségekben lehet tenni
- szolgálati lehetőségek a közösség felé (ima, gyász, istentisztelet)
Talán ennek köszönhető, hogy az ítéletet követően az InterVarsity hamar tudott reagálni. Kaliforniában két gyülekezettel felvették a kapcsolatot, virrasztást és gyászistentiszteletet, Illinois államban pedig imaalkalmat szerveztek, majd ezt követően egy fekete diákszervezettel közös fórumot tartottak. St. Louisban, ahol akkoriban gyakran törtek ki zendülések, a diákok és tanárok közbenjáró imádságot szerveztek arra az időpontra, amikorra épp egy tüntetés volt várható a városközpontban. Indiana államban pedig az egyik diákkör a szemeszter utolsó alkalmával azt a témát járja majd körül, hogy Jézus az egész világért jött, és mindegyik etnikumot és kultúrát elfogadja.
Phil Bowling-Dyer, az InterVarsity feketék közt végzett szolgálatának vezetője azt mondta, úgy érzi: hazája most valamelyest ellene van azoknak, akik – őt idézve – „úgy néznek ki, mint én”, és akik most mellettük állnak. Hozzátette, hogy számít arra, hogy egyes városokban lázongások lesznek.
Paula Fuller, az InterVarsity alelnöke és a Multietnikai Szolgálatok vezetője szerint mély érzelmek törnek fel az eset kapcsán, amelyeket nem szabad könnyen kezelni. „Ahogy kitartóan harcolunk az egyenlőség mellett, és részt veszünk a helyreállítás munkájában, az üdvösség kútjából kell továbbra is mélyen merítenünk: »Üröm és méreg nyomorúságomra és hontalanságomra gondolnom; de ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem. Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!« (JSir 3,19-23)”
Hogy mi lesz hosszú távon? Gordon Govier, az InterVarsity munkatársa, egyik bejegyzésében ezt írta: „Gyászolunk Michael Brown halála és mindazon feldúlt életek miatt, melyeket a rasszista rendszer megnyomorít és megfoszt a lehetőségektől. Megvalljuk, hogy nem dolgoztunk elég keményen azon, hogy megváltoztassuk azokat az intézményeket, melyek továbbörökítették az évszázadokkal korábban, még a legális rabszolgaság idején elkezdődő bűnöket. Arra hívattunk el, hogy megreformáljuk az igazságtalan rendszereket, és törekedjünk a faji helyreállításra.”
Imádkozzunk amerikai diáktársainkért, hogy együtt sírjanak a sírókkal. Imádkozzunk azokért, akiket etnikai hovatartozásuk miatt diszkriminálnak. Imádkozzunk azért, hogy a keresztyének a pozitív változás előidézői lehessenek, mint amilyen Martin Luther King baptista prédikátor volt az 1960-as évek Amerikájában.
Az eredeti cikket itt olvashatod.
És egy kis segítség a címhez.
A nők elleni erőszakról Indiában 
Játék és muzsika másfél órában
So, what do you think ?