„Az Orient expressz (teljes néven Velence−Simplon−Orient expressz, rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19-20. században.” [Ugye nem kell megjegyeznem a forrást?] Glóriiiii! Itt a lux, itt a lux, itt a luxusvonat, fogd a cso, fogd a cso, fogd a csomagodat!
Különleges utazás Keleten a luxusvonattal…
Glóri vagyok, harmadik éve utazótitkár, és második éve, hogy vidéki diákköröket is látogatok. Idén ősszel Isten egy különleges utazásra hívott az ország keleti régiójába.
Kezdődött a csodasorozat a hétvégével Nagyvarsányban, ahol a baptista gyülekezet és a lelkipásztor házaspár pazar vendéglátását élvezhettem. Persze még anno, a Buktában (azaz a budapesti teológus diákkörben) megfogadtuk mint teológusok, hogy nem fogjuk elengedni egymás kezét, ha már lelkészi szolgálatban leszünk is, de mégis, az egyik az ukrán határ mellett, a másik Pécs közelében, a harmadik a Kiskunságban – nem olyan könnyű ez, mint gondoltuk. Fantasztikus volt hallani a MEKDSZ-es házaspár történetét, hogyan vezeti őket Isten, együtt imádkozni egymásért.
Nyíregyháza, a végtelen lehetőségek és a hosszú moratórium városa. Évek óta küzdelem folyik imádságban azért, hogy feltámadjon a helyi diákkör, és most – hála az Úrnak – egy új bimbócska nyiladozik: két keresztény diák is van, akiket egymástól függetlenül készített Isten, hogy most találkozzanak, és valami újat kezdjenek! Mindez a szemem előtt zajlik!
Debrecenben sétálok, az orvosi tőszomszédságában levő Kossuth-campuson. Még bennem van az előző esti agráros Biblia-kör hangulata, ahogyan a diákokban és a szeniorokban is felébredt a szomjúság Isten szava iránt, ahogy könyörögtünk új tagokért és a nem hívők megszólításáért. Imádkozom, fényképezgetek, és egyszer csak ki jön velem szembe? Luna, a debreceni nemzetközi diákgyülekezet, a New Covenant Church tagja és kapcsolattartója, akivel a Téli Táborban találkozhattatok. Lunával örömteli beszélgetésünk lett a meglepetésszerű találkozás után az egyetem botanikus kertjében, ahová gyakran visszavonul, hogy Isten csendjét élvezze.
A csodák csütörtökön tovább folytatódtak. Erzsó már a ’90-es években is MEKDSz-es volt, a diákévek után jöttek a szeniorhétvégék, a szilászság, majd a mentorság. Beszélgettünk a szolgálatairól, hogy mennyit kap Istentől ezeken keresztül, és óriási hála van bennem, hogy ennyi éven át megmaradhatott a MEKDSz látókörében, és most is áldások tömkelegét adja át a diákoknak. Estém az orvosis diákkörben ér véget, ahol az agyonhallgatott tékozló fiú története vezet meghökkentően új felismerésekhez –a jó öreg induktív BT segítségével. Köszönöm, Apa, a csodáidat!
Üdvözlet Szexvárosból 
Gondolkodj kicsiben!
So, what do you think ?