Postit!

4.) Diákok Háza és a tahi tábor (1920-as évek):

Igen fontos szerepet játszottak egyes épületek, telkek a MEKDSZ életében, ahol a diákság alkalmakat szervezhetett, illetve lakhatott is. Ezekből különösen hangsúlyosak: a Diákok Háza és a tahi tábor. A lakáshiány igen nagy volt a háború után, így John Mott az Amerikai Keresztyén Diákmozgalom (YMCA) közreműködésével 1921-ben megvette az Edison-szállót a VII. kerületi Hársfa utca 59/b-ben és a Magyar Diákszövetség rendelkezésére bocsátotta azzal a kikötéssel, hogy a tulajdonjogot az Amerikai Keresztyén Ifjúsági Egyesület magáénak tartja és az épületet csak az evangéliumi keresztyén diákmunka céljaira engedi át.

Így tudtak 100 diák számára olcsó szállást biztosítani. 1928-ig a Diákszövetség irodája is ebben az épületben kapott helyet és a segély-akció is innen irányította munkáját. Az otthon benépesítése rendkívül nehéz feladat volt, évekbe tellett, míg az volt a vezetőség érzése, hogy a legégetőbb szükségeket ki tudja elégíteni. A „Dé Há-ban”, ahogy általában azt az intézményt titulálták, mozgalmas élet folyt.

Szombat estéken mindig volt valamilyen előadás vagy vitaest. Erre hivatalos volt az egész ház. De csak az vett részt, aki akart. Soha semmiféle kényszert a Diákszövetség nem alkalmazott. A felvételnél a mozgalom tagjai előnyben részesültek, de ez csak kis hányada volt a bentlakóknak.

1928. február 21-én egy vita-estet tartottak. A 90-100 résztvevő teljesen megtöltötte a nagytermet. Maga a vita tárgya érdekelte az akkori diákokat, a magyarság leggyötrőbb problémái: egyke, iszákosság, munkanélküliség, stb. „Pusztuló-magyar” volt a vita címe. A Diákok Háza helyet adott a tudományos műhelymunkának. Kovács Imre vezetésével itt született meg az első szociográfiai mű, Elsüllyedt falu a Dunántúlon, Kemse község élete címmel. Érdemes megemlíteni, hogy az egyik fejezetcímben szerepel a „szociológia” szó, ami abban a korban kiemelkedő tájékozottságra vall.

A személyes élet és a társadalom feletti viták ösztönzőleg hatottak a diák hallgatóságra és megértették velük, hogy milyen feladatokat kell majd az életben teljesíteniük. A Diákok Háza egészen a 2. világháború utánig betöltötte feladatát.

Bár izgalmas volt a diákok életében a konferenciák változó helye, lassan kiérlelődött az a gondolat, hogy szerezzenek állandó helyet a nyári táboroknak. 1921 nyarán megkapták Tahiban az Ugró-fennsíkot mint táborhelyet. Több volt MEKDSZ-tag, pl. Victor János, Tildy Zoltán a helyi lelkipásztor közbenjárása eredményeképpen a község tanácsa, ill. legelőbirtokossága átengedte ezt a területet. Eleinte igencsak kezdetleges állapotok uralkodtak, a diákok sátrakban, később fa barakkokban, szalmán aludtak, egészen 1927-ig. Ekkor Olt Károly ötlete alapján és hat szeniortársa tervezésével megszületett egy, a Dunától mintegy 300 méterre levő nagy tégla barakk építésének a terve is. Ennek a reális megvalósítására létrehozták a „tégla-jegy akciót.” Ezekből a 40 filléres tégla-jegyekből sikerült felépíteni a tahi téglaépületeket.

Egy érdekes anekdota maradt feljegyzésre a tábort előkészítő kis csoporttól: „Egy alkalommal Móricz Zsigmond megállott és nagy érdeklődéssel nézett körül a táborban. Tudta ő jól, hogy mi az az Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség. Persze a fiúk is abbahagyták a munkát és a nagynevű vendég köré gyűltek, aki szívélyesen elbeszélgetett velük és minden apróság iránt érdeklődött. Jó félóra múlva búcsút vett és szalmakalapjával legyezve izzadó homlokát, ballagni kezdett az Ugró fennsíkról a falu felé. Hogy mi történt azután, azt csak a következményekből lehetett tudni. Alig egy óra leforgása múlva, újabb izzadó ember jelent meg lovas kocsin és arról egy kis hordó sört gurított le az ámuló diákoknak. Móricz nagyságos úr küldi, fogyasszák el a diák urak jó egészséggel!

Szerkesztette: Gulyás Ádám

Források:

1. Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
2. Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
3. Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

Facebook kommentek

komment