Postit!

3.) Az I. világháború vége; bekapcsolódás a nemzetközi életbe (1917-1924):

A háború után a Diákszövetség Budapesten a IV. kerületi Váczi utca 20. szám alatt bérelt egy kis, második emeleti lakást. Ez volt akkor a központ. A trianoni békeszerződés új kérdéseket vetett fel a magyar keresztyén missziói egyesületekben. A forrásokban azt találjuk, hogy a veszteségüktől eltekintve missziójukban megerősödve folytatták útjukat a nehézségek ellenére, melyek hivatalos egyházaktól és más keresztény szervezetektől is érkeztek időnként. A hivatalos egyház cselekvőképessége ekkor a liturgizmusban és az egyházkormányzásban ki is merült, minden missziói munka alól kivonta magát. A független szervezetek látták el a vallási élet fontosabb elemeit: a lelkigondozást, vasárnapi iskoláztatást, kórházak és börtönök látogatását, szegénygondozást, szabadtéri igehirdetést, a sajtót és a diakonisszaképzést is.

A lelki szükségletek kielégítése mellett a gyakorlati segítségnyújtás is fontos tevékenység volt a háború sújtotta vidékeken a MEKDSZ életében. Ennek nevében többek között John Mott közreműködésére létrejött a Magyar-Orosz Internált Főiskolai Hallgatók Segítő Bizottsága. Célja, hogy a hazánkba internált orosz diákok folytathassák tanulmányaikat, ugyanígy a hasonló helyzetbe került magyar diákok is tanulhassanak Oroszországban. A cél megvalósításában részt vett nemcsak a Diákszövetség, de a Keresztyén Ifjúsági Egyesület is. Az 1. világháború idején a Világszövetség sem tartott konferenciákat. A háború után sem szűnt meg a Világszövetség segítségnyújtása a magyar diákok felé, példa erre a Diákok Háza 1921-ben. Így tudtak 100 diák számára olcsó szállást biztosítani. Egy ideig a Diákszövetség irodája is ebben az épületben kapott helyet és a segély-akció is innen irányította munkáját. Ezenkívül azonban még meg kell említenünk Ray Legate nevét, aki az 1920-ban indított Diáksegély-akció vezetője volt. Három évig élt Magyarországon, hogy a diákokat ruhával és élelmiszerrel segítse.

A Keresztyén Diákok Világszövetsége rendezésében 1923 áprilisában délkelet-európai konferenciát tartottak. A MEKDSZ számára azért van ennek nagy jelentőség, mert most először láthatták vendégül Magyarországon, Visegrádon a Világszövetség tagjait. Ezen az alkalmon 17 nemzet 63 képviselője vett részt.

A Világszövetség 1924 nyarán – húsz évvel alakulása után – vette fel a MEKDSZ-t teljes jogú, rendes tagjai közé. Ez relatíve késői fejlemény, hiszen John Mott már 1909-es körútja során abban reménykedik, hogy a magyarországi Diákszövetség néhány éven belül hivatalosan is be tud kapcsolódni a Világszövetség munkájába.

A Diákszövetség munkájában a kezdetektől fogva láthatjuk a nemzetközi kapcsolatok segítségét, és annak jelentőségét a MEKDSZ életének elindításában és folytatásában. Ez azonban többekben visszatetszést váltott ki, s erre válaszol egy, az 1909-es Diákvilágban (MEKDSZ-es folyóirat) megjelent cikk:

Az tény, hogy egyfelől külföldön megfordult magyar diákok, másfelől nálunk járt külföldi diákok indították meg a keresztyén diákmozgalmat. Kétségtelen, hogy külföldi mozgalmak törekvése, sőt segítsége nélkül ma még abban a kezdetleges stádiumban sem volna meg, amelyet hála Istennek, mégis elért már. A Világszövetség már hamarabb rájött arra, mennyire fontos és szükséges, hogy a diákoknak saját keresztyén diáktársaik hirdessék az evangéliumot. Így a Diákszövetség esetében nem a külföld majmolásáról van szó, hanem egy új munkaterület felismeréséről, és külföldön már bevált módszerek alkalmazásáról.

Az újságban ezenkívül bemutatták a más országokban működő diákszövetségek munkáját is.

Szerkesztette: Gulyás Ádám

Források:

1. Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
2. Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
3. Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

Facebook kommentek

komment