7.) A II. világháború szelében, II. rész (1941–1945):
A Diákszövetség aktivitása nem csökkent a következő évek során sem. 1941 márciusában a MEKDSZ, KIE és az SDG közös szexuálpedagógiai konferenciát szervezett Debrecenben, 1500 főnyi hallgatóságnak. 1942-ben Karácsony Sándor volt az elnök, a titkár pedig Victor János. A MEKDSZ konferenciáinak előadói voltak: Bereczky András, Révész Imre és Dr. Kiss Ferenc (híres anatómus, intézetigazgató, több tankönyv szerzője).
1942-ben több tábort is tartottak Tahiban. A szovjet-német háború kitörése nem riasztotta vissza a résztvevőket, annak ellenére sem, hogy ellátási nehézségek jelentkeztek és a világítási tilalom miatt még tábortüzet sem gyújthattak. 1943-ban újabb épületet kapott a tahi tábor.
A 2. világháború idejére szinte teljesen megszakadt a kapcsolat a nemzetközi szervezetekkel. Nem szerveztek nemzetközi konferenciákat, nem küldhettek delegátusokat egymás konferenciáira, újságokat, híreket nem kaptak a külföldiektől, levelet is csak néhány országba lehetett küldeni. Annál fontosabbnak tartotta a Diákszövetség, hogy a február 3. hetében ismét megrendezésre kerülő imahéten gondoljanak nemzetközi sorstársaikra. Ez volt az egyetlen „kapocs” a Világszövetségen belül.
A Diákok Háza a második világháború végén az ifjúsági ellenállás egyik központja volt. 1944-ben már menedékül szolgált több erdélyi egyházi menekültnek és családjaiknak, majd 1944. november 4-én, a Margit híd felrobbantása után a híd pesti hídfőjénél nyílt téren levő ápolónőotthont is ide költöztették.
A Diákszövetség munkája nagyban korlátozva volt. Ezt bizonyítja, hogy elvették az utazótitkárok szabadjegyét, Karácsony Sándort pedig nem csak titkári, de presbitériumi tisztségéről is lemondatták. 1944 decemberében jelent meg utoljára a Pro Christo. A MEKDSZ Üllői úti központját 1944-ben bombatalálat érte, ez az irattárat is tönkretette.
A Tahi tábor 1945-től újra működött. A diákok ’45 nyarán hat hetes építő- és tisztogató munkát vállaltak. A tábornak is külön gondnoki tiszte volt. Budapesten kívül Debrecenben, Sopronban, Szegeden és némi megszakítással Pécsett is voltak diákkörök. A szavazás eredményeképpen Karácsony Sándor lett a diákszövetség elnöke, Kontra György pedig a titkára.
Karácsony Sándor, pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár, magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. A 20. század harmincas, negyvenes éveiben az ország legismertebb és legnépszerűbb személyiségei közé tartozott. Németh Lászlótól Bartók Bélán át Kodály Zoltánig szellemi életünk legkülönbözőbb személyiségei dicsérték, méltatták. Számos településen utca viseli nevét. (Lásd „Karácsony Sándor”, Wikipédia) Kép forrása: jozsefvaros.hu.
Karácsony Sándor így összegzi a MEKDSZ helyzetét, küldetését:
„Egy-egy ilyen társaság, mint a Magyar Evangéliumi Diákszövetség abban a kivételes helyzetben van, hogy kérkedés, vagy együgyűség veszedelme nélkül bejelentheti az igényét a zsenikre, mint tömegjelenségre. Diák volta a jövőre utalja. Szövetségjellege a barátság szervező erején alapul. Evangéliumi hite Isten kegyelmének eleven erejében bízik. ”
Szerkesztette: Gulyás Ádám
Források:
- Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
- Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
- Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
MEKDSZ-történelem #6. (1939–1940) 
MEKDSZ-történelem #8. (1945–1949):
So, what do you think ?