Postit!

Minden szervezetnek vannak alapértékei, amely mentén csoportosulnak az emberek, s amely áthatja működését. A MEKDSZ számára a Szentírás, ima és közösség ez a három alapérték, melyet most egy háromrészes cikksorozaton belül vizsgálunk meg.

Talán sokunk számára alapvető diákkörös élmény a közös igeolvasás, pontosabban az induktív Bibliatanulmányozás, melynek során mindenki magában elolvassa a kijelölt igeszakaszt, majd a benne felmerülő kérdéseket, megjegyzéseket felírja magának, végül mindenki bedobja a közösbe, és egy nagy beszélgetés alakul ki az igéről vagy az ige alapján a különböző témákról. Izgalmas, gyümölcsöző beszélgetések ezek. Nem feltétlen születik megoldás a végére, főleg, ha valamilyen magasröptű teológiai kérdés kerül terítékre, mert nincs lelkész vagy teológus jelen, hogy rendet vágjon a fejekben, de nem is ez a lényeg ilyenkor, hanem az, hogy a Szentírást olvassuk, forgatjuk az igéket a szívünkben és elménkben, majd ezekről beszélgetünk. Igazi tanítványi közösség, valahogy így képzelem el, ahogy a nap végén a tanítványok Jézus szavait elemezgették, visszakérdeztek, hogy „hogy is értetted ezt, Uram”.

A MEKDSZ missziós szervezet, melynek célja, hogy minél több egyetemistát megszólítsunk az evangéliummal.Tény, hogy ezt ma már nem egyszerű a Biblia olvasásával, vannak népszerűbb utak. Lutherrel együtt azonban valljuk, hogy a Szentírás az a bölcső, amely Krisztust ringatja. Ha tehát Krisztust szeretnénk felmutatni, a Biblia felé kell fordítani az embereket.

Mindez a Szentírás-központúság következik a MEKDSZ hitvallásából is, amely így fogalmaz: „A Szentírás Istentől ihletett és eredeti formájában teljesen megbízható, a legfőbb tekintély és igazság, a hit és az életvitel minden kérdésében.” Merész kijelentés ez már a mai relativista világban, de valójában az egyetlen járható út, ha keresztények akarunk maradni. Olyan időket élünk, amikor egyre több keresztyén száll nyíltan szembe a Szentírással. Ne felejtsük el a reformátori elvet: Sola Scriptura! A Szentírás nem csak hitünk, hanem egész életünk vezérfonala, mértéke. Ha elvetjük a Szentírást, az Istent vetjük meg, és már nem nevezhetjük magunkat tovább sem keresztyénnek, sem evangéliuminak. Legyünk az ige foglyai! Csak ekkor nevezhetjük magunkat Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségnek.

Szerző: Gusztin Rudolf

Facebook kommentek

komment