Postit!

Új cikksorozatot indítunk, melyben a MEKDSZ történetét mutatjuk be a kezdetektől 1989-ig egészen bizonyosan, de remélhetőleg egy kicsit tovább is. Bár ez a blogon megszokott írásokhoz képest szárazabb, tényszerűbb lesz, és talán elsősorban a történelem és múlt iránt fogékony emberek számára lehet izgalmas, de azért reméljük, mások is szívesen olvassák.

1.) A kezdetek kezdete (1895–1909):

A MEKDSZ megalakulásához nagyban hozzájárult a Keresztyén Diákok Világszövetsége, amelyet öt nagy mozgalom (Amerikai Egyetemek Keresztyén Ifjúsági Egyesülete, a Brit Kollégiumok Keresztyén Szövetsége, a Német Keresztyén Diákegyesület, a Skandináv Egyetemek Keresztyén Mozgalma és a Missziók Keresztyén Diákmozgalma) hozott létre 1895. augusztusában Svédországban a Vadstena-kastélyban. A Világszövetség vezetője az angol John Mott lett,aki különösen is nagy figyelmet fordított a magyarországi helyzetre, és erre nézve már 1895. október 11-én a következő megállapításokat tette:

„Magyarország igen reményteljes terület. A lakosság legalább egyötöd része protestáns. A vallási türelem itt nagyobb, mint más túlnyomó részt római katolikusok lakta országban. A 7,000 diák között, akik 3 egyetem és 12 kollégium /főiskola!/ hallgatói, nincs még evangéliumi keresztyén szervezkedés. Nagyon bíztató azonban, hogy Budapesten, ahol a legtekintélyesebb egyetem van, működik a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és ennek igen szép munkája folyik a diákok között. Az egyesület tagjainak körülbelül öthatod része diák s így gyakorlatilag diákegyesületnek számít. A munka vezetője egy fiatal tanárember. A vele töltött idő alatt nem csak arról beszélgettünk, hogy milyen eredményes módszerekkel lehet a város mintegy 4,000 diákja között tovább folytatni a munkát, hanem feltártam előtte a Világszövetségünk elgondolásait is. Ő pedig vállalkozott arra, hogy bennünket állandóan tudósít a Budapesten folyó munkáról.

A MEKDSZ nemzetközi kapcsolatait és ezen belül is a Világszövetséggel való kapcsolatát jelentős mértékben meghatározta, hogy magyar küldöttségek vettek részt a Világszövetség által rendezett konferenciákon, illetve, hogy a Világszövetség munkatársai látogatták Magyarországot, előadásokat tartva.

Az országos munka hivatalos kezdetét az 1907-es visegrádi konferenciára szokták datálni, melyen mindössze tízen voltak jelen. A résztvevők közül érdemes kiemelni: Victor Jánost és báró Podmaniczky Pált. Következő konferenciájukon, 1908 nyarán már több mint hatvanan vettek részt Balatonalmádiban, itt jelen volt a Világszövetség akkori elnöke is.

Az igazi áttörést azonban John Mott 1909-es magyarországi látogatása jelentette. Budapesten az Újvárosháza dísztermében nagy számmal jelen voltak római katolikusok és zsidók is. Ekkor nemcsak Budapesten, de az ország több egyetemén is tartott előadásokat. Erre a körútra Victor János kísérte el, tolmácsként. Sokak életére volt nagy hatással Mott János, köztük Victor Jánoséra is, akit a körút után tartott két napos vezető-képző alkalmával utazótitkárnak választottak meg a diákok. Hamarosan a lányok között is megkezdődött a munka, ennek segítésére Ms. Ruth Rouse-t küldte a Világszövetség.

Szerkesztette: Gulyás Ádám

Források:

1. Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

1. Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar

1. Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

Facebook kommentek

komment