7.) A II. világháború szelében, II. rész (1941–1945):
A Diákszövetség aktivitása nem csökkent a következő évek során sem. 1941 márciusában a MEKDSZ, KIE és az SDG közös szexuálpedagógiai konferenciát szervezett Debrecenben, 1500 főnyi hallgatóságnak. 1942-ben Karácsony Sándor volt az elnök, a titkár pedig Victor János. A MEKDSZ konferenciáinak előadói voltak: Bereczky András, Révész Imre és Dr. Kiss Ferenc (híres anatómus, intézetigazgató, több tankönyv szerzője).
1942-ben több tábort is tartottak Tahiban. A szovjet-német háború kitörése nem riasztotta vissza a résztvevőket, annak ellenére sem, hogy ellátási nehézségek jelentkeztek és a világítási tilalom miatt még tábortüzet sem gyújthattak. 1943-ban újabb épületet kapott a tahi tábor.
A 2. világháború idejére szinte teljesen megszakadt a kapcsolat a nemzetközi szervezetekkel. Nem szerveztek nemzetközi konferenciákat, nem küldhettek delegátusokat egymás konferenciáira, újságokat, híreket nem kaptak a külföldiektől, levelet is csak néhány országba lehetett küldeni. Annál fontosabbnak tartotta a Diákszövetség, hogy a február 3. hetében ismét megrendezésre kerülő imahéten gondoljanak nemzetközi sorstársaikra. Ez volt az egyetlen „kapocs” a Világszövetségen belül.
A Diákok Háza a második világháború végén az ifjúsági ellenállás egyik központja volt. 1944-ben már menedékül szolgált több erdélyi egyházi menekültnek és családjaiknak, majd 1944. november 4-én, a Margit híd felrobbantása után a híd pesti hídfőjénél nyílt téren levő ápolónőotthont is ide költöztették.
A Diákszövetség munkája nagyban korlátozva volt. Ezt bizonyítja, hogy elvették az utazótitkárok szabadjegyét, Karácsony Sándort pedig nem csak titkári, de presbitériumi tisztségéről is lemondatták. 1944 decemberében jelent meg utoljára a Pro Christo. A MEKDSZ Üllői úti központját 1944-ben bombatalálat érte, ez az irattárat is tönkretette.
A Tahi tábor 1945-től újra működött. A diákok ’45 nyarán hat hetes építő- és tisztogató munkát vállaltak. A tábornak is külön gondnoki tiszte volt. Budapesten kívül Debrecenben, Sopronban, Szegeden és némi megszakítással Pécsett is voltak diákkörök. A szavazás eredményeképpen Karácsony Sándor lett a diákszövetség elnöke, Kontra György pedig a titkára.
Karácsony Sándor így összegzi a MEKDSZ helyzetét, küldetését:
„Egy-egy ilyen társaság, mint a Magyar Evangéliumi Diákszövetség abban a kivételes helyzetben van, hogy kérkedés, vagy együgyűség veszedelme nélkül bejelentheti az igényét a zsenikre, mint tömegjelenségre. Diák volta a jövőre utalja. Szövetségjellege a barátság szervező erején alapul. Evangéliumi hite Isten kegyelmének eleven erejében bízik. ”
Szerkesztette: Gulyás Ádám
Források:
- Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
- Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
- Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék
So, what do you think ?