Postit!

8.) A II. világháború után, a MEKDSZ feloszlatása (1945–1949):

Rajk László belügyminiszter 1946 nyarán sok száz egyesületet megszüntetett, azonban a MEKDSZ-t meghagyta, mivel a harmincas évek első felében ő maga is járt Karácsony Sándor szemináriumaira a Diákszövetségbe. A MEKDSZ csak Rajk László letartóztatása után került nehéz helyzetbe. 1947-ben a Világszövetség számos tagja járt Magyarországon, tárgyaltak a Diákszövetséggel annak további sorsáról. 1948 nyarán a MEKDSZ vendége volt Robert Mackie, a Világszövetség főtitkára. Előadásokat tartott Pesten, Debrecenben és Tahiban is. Tahiban 5 konferenciát tartottak, több mint 500 résztvevővel. 1948-ban Szegeden és Debrecenben is voltak gyűléseik és középiskolás konferenciákat is tartottak.

1948 őszéig tehát zavartalanul működött a MEKDSZ, 500 körüli nyilvántartott taggal, a téli konferenciákon kb. 190-200 résztvevővel. 1948-ban egy egészében új énekeskönyvet adtak ki 10 000 példányban.

Amikor Rajk Lászlót letartóztatták, a Diákszövetség további működése nehézségekbe ütközött, ezért október 3-án elhatározta a vezetőség, hogy beszünteti a Diákkör működését. Mindaddig Karácsony Sándor volt az elnök, Kontra György pedig a titkár.

A közgyűlés megválasztotta Hatvani Lászlót elnökké, az új titkár pedig Barsi Árpád lett. 1949. január 6-án a közgyűlés elfogadta a tisztikar lemondását. 1949 februárjában a Diákszövetség kimondta önmaga feloszlását. A meglévő papírokat, iratokat a VII. kerületi elöljáróságra kellett bevinni, és ott letétbe helyezni. A Diákok Házából medikus kollégium lett, az épületet 1949-ben államosították. A tahi tábor visszakerült a község birtokába, amelyet a Diákszövetség jelképes összegért bérelt. A tábor főépületét kibővítették, a három barakkot lebontották és a helyére új vállalati üdülőépületeket építettek. Felbomlásakor nagyjából 500 nyilvántartott tagja volt a mozgalomnak.

1949-ben a nemzetközi diákszövetség életében is változások álltak be: több ország kivált, mert nem értettek egyet az időközben elliberalizálódott szervezet működésével, s megalapították az IFES-t (International Fellowship of Evangelical Students = Nemzetközi Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség).

Deme László így értékelte a történteket:

„A formális egyesület megszűnt, de az általa évtizedek folyamán kialakított lelkület megmaradt, sőt előre mutató vonásaiban szélesedett. Mint eleven erkölcsi erő tovább hatott és hat ma is egyházi életünkben, segíti a társadalom zavartalan működéséhez szükséges együttmunkálkodást. Ezek: a békés együttélés és együttműködés megoldása egyházak, népek és társadalmi rendszerek között.”

Szerkesztette: Gulyás Ádám

Források:

1. Lente Boglárka Noémi szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története 1949-ig annak missziói sajátosságai alapján; 2004, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

1. Écsi Anikó szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség története: A megalakulásától az 1949-es megszűnéséig; 2011, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar

1. Szász Anna Boglárka szakdolgozata: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség újraszerveződése a rendszerváltás idején; 2017, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Missziói és Felekezettudományi Tanszék

Facebook kommentek

komment