Postit!

„Eljutottam arra a pontra, amikor boltba menni ünnep és ok a hajmosásra” – vajon kitől idéztem? Segítek: nem szépirodalom, nem is ponyva és még csak nem is Coelho. A helyes megfejtők között kisorsolunk egy teljes átvizsgálást a SOTE orvosi diákkörének jóvoltából.

Még hűlt helye sem maradt a fülemnek a telefonkagylón; abban a kiváltságban részesülhettem ugyanis, hogy a doktortanoncok heti összejövetelének, ha virtuálisan is, de vendége lehettem. Lelkes, jó kedélyű társaság, noha a legtöbb egyetemmel ellentétben náluk most nem is volt őszi szünet. [A megvétózó olvasói hozzászólásokat kivédendő a BME-sektől, corvinusosoktól ezúton kérek elnézést.]

– Gondolom, azért jó érzés így a hétvége felé megpihenni a diákkörben – jegyzem meg.

– Igen – válaszol Sanyi -, az jó, hogy nem kell zh-ra készülni, de mondjuk elég fáradtak vagyunk így csütörtökre, szóval az éremnek itt is két oldala van.

– És mi mindent szoktatok együtt csinálni?

– Hát, itt az alkalom közben együtt kajálunk meg teázunk…

– … meg együtt metrózunk haza. De mondjuk volt már olyan, hogy kimentünk az Orczy-kertbe…

– … vagy épp bowlingoztunk, palacsintáztunk… – jönnek mindenfelől a hozzászólások.

– Meg azért vannak ilyen praktikus dolgok is, mint pl. jegyzetátadás : ) – fűzi hozzá Eszter.

– És szerveztek valamit külsősöknek is, akiket mondjuk önmagában visszariaszt az a szó, hogy „Biblia-tanulmányozás”, „áhítat”, „imaalkalom”? – kérdezem.

– Múlt félévben volt márkozás, meghirdettük, kiplakátoltuk, csak ebben az a problémás, hogy nagyon nehezen lehet összeegyeztetni az időpontokat. Meg segítettünk a FÉK-eseknek túlélőcsomagot osztani. De alapvetően a diákkör híre szájról szájra jár.

E majdhogynem fél óra alatt – fel sem tűnt! – megtudtam, hogy ha 3 szóban kellene jellemezni a diákkör atmoszféráját (hangsúlyozom: atmoszféráját), a következőket választanák a közösség tagjai: „nyitott, spontán, és sokat tanulunk!” De azért az is kiderült, hogy kedvenc evőeszközük a villa – próbáljátok ki, milyen, amikor a domború oldalára hányjátok a borsót!

– Van még valami, amit szívesen megosztanátok a nagyérdeművel?

– A terheinket : ) – válaszolják egyhangúlag. – Most valahogy extra nehéz termet keresni, szinte mindenütt óra van még, nagyon nincsenek szabad termek. Most itt vagyunk egy viszonylag nyílt helyen, akad néha külső zavaró tényező. Szóval azért lehet imádkozni, hogy ez a hely-kérdés megoldódjon.

Nos, akkor a villával történő ügyeskedés előtt kezeket kérem összekulcsolni, imára fel! Osszuk el a terheket testvériesen 😉

Facebook kommentek

komment