Postit!

Tudomány? Filozófia? Vallás? Az új ateizmus címmel tartott előadást Robert C. Koons texasi filozófiaprofesszor a BME diákkörének szervezésében az ELTE Lágymányosi kampuszán. E provokatív témájú eseményről a két diákkörvezetővel, Lee Juannal és Gyenes Zolival nyílt alkalmam beszélgetni.

Mérnöki és projektmenedzseri pontosság egyaránt jellemzi a programszervezés fázisait a BME-n, hiszen a diákkörben mindkét területet képviselik aktív tagok. A félév eleji megbeszélésen fixálják a féléves tematikát és azt is, hogy szervezni kéne egy missziós alkalmat. A MEKDSZ-irodán és a Grad Resources elnökén, Nick Repakon keresztül eljut hozzájuk az infó, hogy Rob Koons október végén Magyarországon tartózkodik és kérésre szívesen előad. „Isten úgy munkálta, hogy…” – a két szál összeér, kick off meetinggé fonódik, ahol felosztják a feladatokat, meglesz a felelőse

• a vizuálpromónak: plakátgyártásnak, -szerkesztésnek (Lássuk, mi lett belőle!), -elhelyezésnek (Zoli még arra is emlékszik, hogy a K épületben lévő vegyészek, építészek 8-8 strigulát húztak be a plakáton, míg az E-s mérnökinfósok zérót)
• a kapcsolattartásnak (előadóval, tolmáccsal [special thanks to Pap Isti!], tiszteletbeli „teremőrrel” [=Császár úr az ELTE TTK-n, a Kémiai Intézet doktora, aki teremügyintézésben is rengeteget segített és egyébként Nick személyes jó barátja])
• a digitális reklámnak: Facebook-esemény létrehozásának, frissítésének, levelezőlistákon történő hirdetésnek
• a helyszíni terelgetésnek, időmenedzsmentnek, ceremóniamesterségnek.

Az előkészületek fonala egy telt 90 fős előadóterembe, egy egyórás érdekfeszítő előadáshoz vezetnek, ami Juan beszámolója alapján „annak a racionalitásáról szólt, hogy van egy természetfeletti hatalom, és annak a valószínűségéről, hogy a kereszténység az igaz. Isten létét elfogadni, ez volt itt a cél”. Íme, egy korábbi hanganyag részlete az előadásról:

Egy szintén egyórás kérdésblokk következik, „sok ateista érdeklődött, abszolút támadó jelleggel kérdeztek, de ez teljesen jó volt”. Fonalunk az alkalom végén, a visszajelző lapok begyűjtésével gombolyaggá bonyolódik, amit a keddi diákkörös alkalmon sikerül kibogozni – akik feltüntették, hogy érdeklődnének a diákkör iránt, röviddel az előadás után már meg is kapják a meghívó ímélt, így a szálak végül virtuális térbe futnak.

Hogy onnan hova tovább? „A szél arra fúj, amerre akar, és hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy. Így van mindenki, aki Lélektől született.” /Jn3,8/ – Imádkozzunk, hogy az alkalmon jelenlévők újjászületéséhez fújjon a szél, hogy aztán ők is megtapasztalhassák a Lélek vezetését.

Lapzártánk után érkezett egy levél Gyenes Zolitól: „mindenképpen még beleírnám, hogy nagyon köszönjük a MEKDSZ-nek, hogy mindenben támogatta a diákkört (plakát), illetve kapcsolattartónknak, Mercédesznek, hogy teljes mértékben bekapcsolódott a szervezésbe az ötleteléstől a kivitelezésig, ezzel hatalmas segítséget nyújtva a diákkör részére.”

Hadd idézzem válaszként a MEKDSZ-himnusz első sorát: „Csak Istené legyen minden dicsőség!”

Facebook kommentek

komment