Hogyan éli meg a hivatásos zenész, ha számára a zene funkciója nem csupán zsoltárok zengésében teljesedik be? Bolyki Sárával, az LFZE Fúga-körének egyik vezetőjével, a Jazzation énekegyüttes tagjával beszélgettem.
Sárának az éneklés már-már levegővétel fontosságú, és nem kérdés, hogy ha az Úr dicsőítéséről van szó, akkor milyen eszközhöz nyúljon. A zene – a harmóniák, a ritmus érzékelése – kompletten Isten ajándéka, így nem csak dicsőítő alkalmakkor érzi a Lélek felemelő munkáját. Jó példa erre a Jazzation 2015-ös tajvani turnéja, mely során egy koncertjük egyik dala közben is áldást kérhetett a közönségre, zenésztársaira. Az egész turnéra való felkészülés is rendkívül nehezen ment volna a Lélek munkája nélkül – másfél hónap alatt kellett az együttesnek összeraknia, Sárának pedig megtanulnia az egyórás műsort. A turné nagyszerűen sikerült, mély, intenzív élmény volt az a két hét, amit a tagok együtt töltöttek.
Sára hálás azért, hogy az együttesen belül többnyire egy húron pendülnek és hasonló szellemiséget képviselnek a tagok – egyikük például kántor, de van köztük gyakorló református és katolikus is. Így mindenki számára óriási élmény volt, amikor grúziai turnéjuk alkalmával egy gyülekezet férfi karának próbáját hallgathatták végig. A dallamok, melyek több száz éve az Isten dicsőségéről szólnak, megérintették a csapat többi tagját is – Sárát pedig egészen elvarázsolták. Olyannyira, hogy következő egyetemi félévét Tbilisziben tölti Erasmuson. 🙂
Persze a profi zenélésen túl fontosabb számára az egyedül Istennek szóló dicséret, és nagyon örül olyan lehetőségeknek, mint például a MEKDSZ Téli tábora, ahol a dicsőítő csapat vezetője lehetett. Kiemelte, hogy egészen más élmény, ha színpadon énekel egy néma, hallgató közönségnek, mint ha a közönség közösséggé alakul, és a kis zenész csapattal közösen zengik az éneket. Az alkalmi dicsőítéseken túl a Testvér Gyülekezetek regionális kamarakórusát is vezeti, mely amatőr volta létére a szakmaiságra is nagy hangsúlyt fektet. Ez is rengeteget jelent neki.
Sára és a Fúga zenélt a 2016-os Grundon is, ami idén augusztusban szintén Felsőtárkányban lesz. Gyertek!
Képzelhetjük, nem könnyű szolgálat profi zenészek körében rámutatni arra, hogy valójában az, amit ők művelnek, Isten dicsőségének hirdetésére adatott. A zene nem önmagáért, nem a zenészért, nem a közönségért van, hanem mindezeken túlmutatva másvalakire hívja fel a figyelmet. Akkor is, ha ezt látszólag (hallhatólag) vallásos szöveg, imádságok és áhítatosság nélkül teszi. Hogy kinek hogyan zeng az ajkáról az ének, az már más kérdés… Egy biztos – Sára nemcsak keresztény dicsőítő csapatban magasztalja Istent, hanem profán helyeken is ugyanazzal az istenadta tehetséggel pendíti meg a húrokat, melyek a teremtmény helyett a Teremtőt dicsérik!
Simon Marci
Szeretettel várunk! 18.00-tól a Ráday u. 28. sz. alatt.
Lepsénynél már megvan 
„Nem kell okosat mondanom”
So, what do you think ?