Postit!

A legutóbbi, MEKDSZ vezetőségről szóló cikket azzal fejeztük be, hogy a János 3,8, a tevék és a vezetőség között van összefüggés. Most bemutatjuk ezt. Íme, szervezetünk szent titka!

Amikor az ember János evangéliumában olvassa, hogy Jézus a Lélek munkáját úgy írja le, mint a szél, aminek halljuk a zúgását, de nem tudjuk honnan jön és hová megy (3,8), MEKDSZ-esként önkéntelenül eszünkbe jut a párhuzam: a MEKDSZ vezetőség is pont ilyen! Hallunk ugyan felőle, de nem tudjuk honnan jön, hová megy (talán még ők se), minek van és mit csinál. Éppen ezért, folytatjuk a vezetőség szerepének bemutatását.

A MEKDSZ vezetőség arra hivatott, hogy biztosítsa a szervezet működését, reagáljon a felmerülő kérdésekre (akár szervezeti, akár erkölcsi), és egyáltalán támogassa a diákmissziót. Mint alulról szerveződő missziós gittegylet, bárki bármilyen ötlettel előállhat, és ha az jó, szabad kezet kap, hogy megvalósíthassa. A vezetőség ezt a szerepet nem üti ki, de egyensúlyt hoz azáltal, hogy rálát minden ilyen tevékenységre, valamint ismeri a szervezeti struktúrát, az alapértékeket és a stratégiát, és ezek együttes összefüggésében tudja az erőforrásokat csoportosítani, és így az alulról szerveződő megmozdulásokat helyes mederbe terelni. Átlátja, milyen tevékenységet érdemes támogatni ahhoz, hogy a stratégiai pontok megvalósuljanak és az alapértékek érvényre jussanak. Egyszóval a vezetőség adja és felügyeli a keretrendszert, de utána teret enged a kreatív, lelkes és szorgos diákoknak. Ilyen szempontból talán az a legjobb vezetőség, amit észre sem lehet venni, csak annyit konstatál az ember, hogy minden támogatást megkap, olajozottan működik minden.

A vezetőség a MEKDSZ-t szolgálja, és ilyen minőségben sokszor talán a legjobb, ha láthatatlanul teszi a dolgát. Ugyan néha előfordul, hogy javításra szorul, de alapvetően nélküle nem menne a szervezet.

Azonban a bizottsági munka nem könnyű. Ahogy egy aforizma tartja: a teve egy olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett. Más szóval: egy bizottság sokszor nem hatékony, amit feltehetőleg a legtöbb vezetőségi tag (és itt már a MEKDSZ makróvilágától átváltottunk az emberiség egyetemes megtapasztalására) már megtapasztalhatott. Azon se csodálkoznánk, ha egyszer előkerülne egy régi tekercs, amin a Teremtés könyvének eleje meglenne teljes változatában, valahogy így: “Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! Tövist és bogáncsot hajtson neked, és a mező növényét egyed! Arcod verejtékével egyed a kenyeret, és bizottsági munkákban vegyél részt, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!” (Ter 3,17–19) És ilyenkor mit csinálhat egy vezetőségi tag? Mivel a vezetőségen belül minden szervezeti problémát fel lehet hozni, ezért folyamatban van a vezetőség hatékonyabbá tétele is, mivel elhangzott többek részéről ez a kritika. Mert itt aztán tényleg minden őszintén megbeszélhető, méghozzá azért, mert mindenkinek az a célja, hogy elősegítse a MEKDSZ szolgálatát: az egyetemista fiatalok elérését az örömhírrel.

Hamarosan érkezünk a cikksorozat, ill. trilógia harmadik, egyben záró részével.

Képek forrása: A cikkben közölt kép (Ali Bindawood: Night mechanic) CC BY-ND 2.0 licenc alatt áll, a borítókép pedig a Pixabay-ről származik.

Facebook kommentek

komment