Gyakran nehéz a diákok ingerküszöbét elérni, ezért folyton azon agyalunk, hogyan lehetnénk eléggé kreatívak ahhoz, hogy felkeltsük az egyetemisták figyelmét az evangéliumra. A bolgárok két évvel ezelőtt egész jó ötlettel álltak elő.
„Mit mondanál, ha szemtől szembe találkoznál Istennel?” A bolgár diákmozgalom, a BCSU szerette volna, ha a diákok elgondolkoznának ezen a kérdésen, ezért a népszerű flashmob technikát felhasználva hívták fel magukra a figyelmet. Igaz, nem volt könnyű ezt megszervezni. Az egyik egyetemen a biztonsági őr kijelentette, hogy tilos ilyesmit csinálni, és amikor a diákkörösök a szólásszabadságra és a szabad véleménynyilvánításra hivatkoztak, az őr azt mondta, hogy itt nincs szólásszabadság. „Ez elég sokat elárul arról, milyen lelki atmoszféra uralkodik egyetemeink többségén” – mondja Trif Trifonov, a BCSU egyik munkatársa.
A bejáratoknál kitettek egy transzparenst az alábbi kérdéssel: „Mit kérdeznél Istentől, ha találkoznál vele?” Sok szórólapot is szétosztottak cukorkák kíséretében. (Mert ugyebár az evangélium cukorral jobban csúszik.)
Több, mint 60 kérdés gyűlt össze, amelyek közt voltak komolytalanok is (pl. Átmegyek a vizsgán? Mikor fog havazni?), a többiek azonban Isten és Krisztus személyével, a szenvedéssel, eszkatológiával, tudomány és Isten kapcsolatával, az élet értelmével stb. kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Trifet különösen megdöbbentette egy kérdés, amit egy fiú és lány együtt írt: „Istenem, miért csak most jelentél meg?” „Arra gondoltam ekkor – mondja Trif -, hogy diákjaink eme bátor cselekedete számunkra nem kevesebbet jelentett, mint hogy Isten eljött, hogy találkozzon velük.”
Egy kérdés-válasz blokk keretén belül Trif kb. 40 ember jelenlétében válaszolt meg kérdéseket. „Két órán keresztül beszéltem, de úgy éreztem, hogy még tudnának maradni és tovább hallgatni. […] Mindvégig figyelmesen hallgattak, és egyetlen nem hívő sem hagyta el a termet a vége előtt. A végén a legjobb három kérdés feltevőinek Bibliát és egy, a teremtést-evolúciót megvitató könyvet adtunk ajándékba. Az estét pingpongozással, csocsóval és társasjátékokkal fejeztük be. Némelyek a nem keresztények között közel öt órán keresztül ott maradtak. Mindannyiukat invitáltuk az utógondozási alkalmakon való részvételre, és továbbra is imádkozunk értük.”
Az evangélium egyik nagy csodája Krisztus testet-öltése. Saját szemünkkel láttuk, saját kezünkkel tapintottuk – mondja János apostol (ld. 1Jn 1,1). Ezt a csodát hozták el bolgár barátaink diáktársaiknak. Kell ennél több? What if God was one of us? Well, he was.
Would you like to read this article in English? Click here 🙂
So, what do you think ?