ELTE ÁJK-s alkalom a szenvedésről, a bicskei gyermekotthonban évekig zajló bűncselekmény-sorozat kapcsán. A 15 fős gyakorlóterem megtelik. Jelen van köztünk egy volt diákkörös, Tamás Gyöngyvér is. Potenciális célpontja egy újabb szeniorbeszámolónak, a Zsófié után szabadon.
1. § Amikor mondtad, hogy arról fogsz kérdezni, mi volt a legemlékezetesebb számomra a diákkörözésben, az első gondolatom az ambivalencia volt, mert egy személyes kudarc asszociálható vele. Másfél évig voltam vezető, a felénél kezdődött az, hogy elhalt a diákkör, és azt éreztem, ez az én hibám. Utólag persze rájöttem, hogy ahhoz, hogy valami új tudjon létrejönni, szükséges, hogy a régi megszűnjön. Aztán sokat imádkoztunk azért, hogy a diákkör feltámadjon, ami Sólyom Daniék révén meg is történt – csodálatos imameghallgatás volt ez.
2. § Aztán itt kaptam meg az elhívásomat a jogászságra. Előtte misszión gondolkodtam, de végül körém tömörültek a keresztény jogászok, és általuk arra vezetett az Úr, hogy ezzel foglalkozzak. Most a közigazgatásban dolgozom, és a munkahelyemen, ahol 10-20 éve állóvíz van, Isten hihetetlenül felkavarja az embereket.
3. § (1) A Kovács-Csia Julcsival való barátságomat is a diákkörnek köszönhetem. Itt indult a barátságunk, ami a vezképző hétvégén tovább erősödött, tkp. én voltam a „nulladik” tanítványa. Ő most már a FÉK-nél dolgozik.
3. § (2) Van még egy közös pont a FÉK-kel – 2008-ban közvetlenül egymás után volt a SpeakOut és a nyári MEKDSZ-tábor. Ennek hatására elkezdtem azon gondolkozni, hogyan lehetne szorosabb együttműködésbe hozni a két szervezetet, a FÉK-et és a MEKDSZ-t, találkoztam Baczynski Lacival és Járay Marcival, hogy erről beszélgessünk, és aztán közös imák [Térdre, magyar! imaest] és képzések révén megtörtént a kapcsolódás.
4. § A diákkörben megfogalmazódott, hogy konferenciát kéne szervezni, ahol a keresztény jogászokat, illetve jogász tanárainkat „gyűjtjük össze”. Meg is valósult a 4 fős kerekasztal, kb. 30 fő részvételével, annak ellenére, hogy az oktatási törvények a semlegességet pártolják. Nagyon nehéz volt ezt akkor összehozni, de Isten megáldotta – keresztény tanáraink többek között ennek köszönhetően erősödtek meg a világnézetük felvállalásában.
Kedves diákkörösök! Szolgáljon mindez bátorításul számotokra, hiszen arra, hogy kreatívan szólítsátok meg bajtársaitokat, az egyetemen veletek együtt senyvedőket, teljes mértékben szabadságot nyertetek. „Mert amíg test szerint éltünk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a tagjainkban, hogy gyümölcsöt teremjenek a halálnak. Most azonban, miután meghaltunk arra nézve, ami fogva tartott bennünket, megszabadultunk a törvénytől, hogy a Lélek újdonságában szolgáljunk, nem pedig a betű ódonságában.” /Róm 7,5-6/
Hova jutunk? 
A misszió hava
So, what do you think ?