„A szívemmel akarok gondolkozni.” (2x) „Oké, hogy a villamoson, de hát nekiülni…” (2x) „Ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse” – ez az Exupéry-mondat jutott eszembe, amikor Rajmon Szofit hallgattam a Moszkva téri metrómegállóban. Továbbadom, amit az említetteken kívül sikerült jól az emlékezetembe vésni – a Corvinus közgázos diákköréről.
Első felvonás, első szín. A beszélgetés Csibivel kezdődik a Híradó kávézóban:
– Van, hogy csak hárman-négyen vagyunk az alkalmon, de tökjó beszélgetések kerekednek; volt, hogy filmnézésre készültünk, aztán helyette eldumáltuk az időt, de utólag nem bántuk a programváltoztatást, mert akkor ott épp annak a beszélgetésnek volt helye. Viszont ha az utánpótlásra gondolok… Nagyon kellenének az új emberek a diákkörbe, hogy megtarthassuk a diákszervezeti státuszt az egyetemen.
Első felvonás, második szín. Percekkel később a Moszkván találkozunk Szofival – Ez az a nap!-jegyseftelés, a közgázosok együtt dicsőítenek ama napon. Szofi majdhogynem szóról szóra ugyanazt mondja el, amit Csibi.
– Nem hiszed el, de én ezt ma már hallottam valakitől! – árulom el.
– Persze, erről egy csomót beszélünk! Meg alapvetően szerintem imádkozni kéne… sokkal többet. Oké, hogy a villamoson felszállnak röpimák, de hát nekiülni, úgy igazán, rászánni az időt… Meg ha olvasok egy Igét, akkor ne csak az elmémig jussanak a puszta szavak – a szívemmel akarok gondolkozni. [kis herceg beugrik mint mellékszereplő]
Második felvonás, első szín. Csibi a telefonvonal másik végéről:
– Nemrég szerveztünk egy találkozót a Fügével, és ahogy beszélgettünk, megerősödtünk abban, hogy nem feltétlenül kell 40-akárhány fős „gigadiákkörnek” lenni; ugyanakkor az sem árt, ha ki-ki (mindenki) átgondolja, mi a személyes felelőssége az egész diákkörrel kapcsolatban. Aztán nekiültünk imádkozni, úgy igazán… Meg elhatároztuk, hogy elmegyünk a tatai tóhoz – csak úgy, dögölni 😉
Végül is, (ki)pihent aggyal mindig könnyebben megy az ötletelés. A kis herceg is hasonlóan gondolkozott: „ha nekem ötvenhárom fölösleges percem volna, szépen elindulnék egy forrás felé…”
„Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: »ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!«” János7,37
„Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!” Jel22,17
So, what do you think ?