„Alapozás” – ismert fogalom egyetemista körökben, így tevékenységlistájába a MEKDSz is beiktatta. A szeptemberi Grund tábor ugyanis pont erről fog szólni: állóvíz-felkavarásról, eddigi esetlen Isten-képünk lerombolásáról, egy új elképzelés alapkőletételéről. Ha érdekelnek a részletek, most bepillanthatsz a szervezés kulisszái mögé!
A miértekről, hogyanokról és mikéntekről a Grund diák szervezőit kérdeztem.
– Ősztől leszek a Szósz vezetője – mondja Niki. – Azért vállaltam a részvételt a szervezésben, mert szeretném jobban megismerni, milyen a felekezetköziség lelkisége, és ezt az „anyagot” továbbvinni, kamatoztatni a diákkörben.
– Eddig főként csak ötleteltünk – folytatja Petra -, de már most úgy érzem, hogy annyi mindent adott Isten ezeken a megbeszéléseken keresztül. Tényleg úgy van, ahogy Ő mondja, hogy „ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. Semmi mást nem csináltunk, csak összeültünk egy hosszú nap után a kis MEKDSz-irodába, és elkezdtünk beszélgetni: Istenről, kétségeinkről, tapasztalatainkról, őszintén és szabadon.
– Az egészet a zoknimosáshoz hasonlítanám – él Rudi a nem mindennapi hasonlattal. – Miután kimosta a gép, kivesszük, rendbe rakjuk, összepárosítjuk őket. Mi is bedobunk mindenféle ötletet (téma, programok stb.), aztán megpróbáljuk kiválogatni, mi használható és mi nem. Egy nagy papírt kiragasztunk a szekrényre, és Roni a RoniSans betűtípusával felír mindent, ami elhangzik. Utána megnézzük, mik azok a szavak vagy kifejezések, amik a legtöbbször szerepelnek a lapon. (Általában az „a” és az „és” a nyertes. 😉 ) Így próbáljuk meg kiemelni a lényeget, amit mindannyian fontosnak tartunk.
– Arra jutottunk – veszi át a szót Beni -, hogy ahhoz, hogy bármit is tudjunk mondani az embereknek a világlátásunkról, az „Isten-látásunkról”, először nekünk magunknak kéne szembenézni ezzel, megvizsgálni, és olyan kérdéseket is feltenni, amiket máskor talán nem is merünk. Így horgonyoztunk le a sok agyalás, szűrés és brainstorming után az Isten-képeknél. Utólag tudtuk meg, hogy korábban Szalai András is kábé ezt a témát vetette fel mint amire a fókusz helyeződhet. : )
Miért gyertek hát? Mert lesz
- egy kis határfeszegetés (∼Van képed hozzá, hogy legyen képed Hozzá?)
- komfortzóna-kiterjesztés (∼Hogy van hozzá képed, hogy legyen Hozzá képed?)
- Isten eddig fel nem fedezett tulajdonságaiba beleszeretés… (∼Jééé, Neki is van hozzám képe…)
So, what do you think ?