„A MEKDSz-diákkörök élete, akár a hullámvasút – egyszer fent, egyszer lent” – anno Hamar Dávidtól hallottam ezt a szemléletes hasonlatot. Lentebb Takács Fruzsina fenti beszámolóját olvashatjátok az ELTE ÁJK-ról.
A tavaszi szemeszterben hallottam először az ELTE ÁJK Keresztény Diákköréről, és azonnal éreztem, hogy nagyon szeretnék a tagja lenni ennek a felekezetileg sokszínű, fiatalokból álló közösségnek. Sajnos akkor egy szemináriumi időpontütközés miatt még nem tudtam belépni, de az egy pillanatig sem volt kérdés számomra, hogy amint lehet, szeretnék csatlakozni. Egy hirtelen fordulat folytán idén ősszel valóban sikerült olyan késődélutáni-esti órát találni, amikor én is részt tudok venni a csoport alkalmain – az időpont-változással egyértelműen megszólítva éreztem magam! : )
Római katolikus vagyok, és szinte minden héten járok misére, ami nagyon fontos számomra, és óriási hiányát érzem, ha olykor kicsit hosszabb időszak telik el nélküle; ugyanakkor számos református istentiszteleten is részt vettem már, melyek sok tekintetben szintén nagyon tetszettek! Ha tehát a hitemről, vallásomról kérdeznek, kereszténynek szeretem vallani magam, és határozottan ellenzem a felekezetek közötti ellenségeskedést. A diákkörhöz hasonló „ifinek” korábban nem voltam a tagja, és most érzem csak igazán, hogy mennyire hiányzott eddig az életemből! Hálát adok Istennek, amiért csatlakozhattam ehhez a valóban szeretettel befogadó közösséghez, amelyben olyan erős a közös kapocs, hogy biztosan nem lehet számítani a más szervezetekben olykor sajnálatosan megjelenő „klikkesedésre”. Mostanra azt is nyugodt szívvel merem állítani, hogy Isten igaz barátokkal ajándékozott meg a diákkör által.
Minden héten részt veszek a közös alkalmakon, leírhatatlan, hogy milyen lelki felüdülést tudnak hozni ezek a közös éneklések, imádkozások, Biblia-tanulmányozások a csütörtök estéken, egy-egy nehéz, stresszhelyzetekkel teli hét után. Ráadásul a tagság egyre csak bővül – korábban imádkoztunk ezért, és nagyon gyorsan érkezett is a válasz. : )
Az életem alakulására való tekintettel kétségtelenül megállapítható, hogy a legjobbkor csöppentem bele e közösségbe, a családtagjaim, barátaim, ismerőseim közül is egyre többen észlelik rajtam a pozitív változásokat, és én is egyetértek velük; kiegyensúlyozottabb és vidámabb lettem az elmúlt 2 hónapban. 😉
Úgy érzem, szebb zárást nem is találhatnék az élménybeszámolómnak, mint az általunk egyik legtöbbször idézett bibliai részletet: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt. 18,20)
So, what do you think ?