„Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, és esedezve kérte: „Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon.”
Még beszélt Jézus, amikor a zsinagógai elöljáró házától érkezők ezt mondták: „Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert?” Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: „Ne félj, csak higgy!”
"Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik."
„Meghalt a diákkör, nincs mit tenni, ne fárasszuk tovább Jézust (és magunkat)” – ez a mondat már a mi szánkat is elhagyta, legyünk utazótitkárok, szilászok, volt vezetők vagy egyedül maradt diákkörösök.
Talált meg az írott szó, egy régi MEKDSZ-es mappában, valahol az archívumban, ahol szenior diákkörösöket hívott imára Seben Glóri. Ők összegyűltek és imádkoztak.
A 2012 Jairus-projektjén, szerepelő diákkörök: Sopron, Keszthely, Zeneakadémia, Károli-BTK, Pető Intézet.
Vajon mi van most a Georgikon Keszthelyi Diákkörrel? – teszem fel a kérdést az illetékesnek, Király Nórinak, a diákkörvezetőnek.
„A képen éppen tortillát majszolunk, de a héten amerikai palacsintát ettünk. Havi egyszer az ilyen fontos dolgok mindenképpen terítékre kerülnek. Mostanában szóba került a kereszténység valódi ereje, bibliai karakterek rossz döntései és ezek következményei, életünk meghatározó sarokpontjai, mit jelent elfogadottnak lenni. Egyébként igazi közösség vagyunk, meghallgatunk, bizalmasak, bátorítók vagyunk + szeretünk együtt.
Ősz óta kb lecserélődött a csapat, sok az elsős- van jövőnk!Hála Istennek! Néha egészen különös módon találnak meg az emberek.
Amíg nem volt új plakátunk, nem szedtük le a régieket, ahol még más napra voltak meghirdetve az alkalmak. Egy héten pont arra a napra lett módosítva a heti találkozás időpontja, így talált oda „véletlen” Béla (a gitáros srác)…az új fiú, Peti pedig „véletlen” lett nem rég Béla szobatársa a koliban és így talált ránk. ”
So, what do you think ?