Van egy frissen alakult szupercsapat a MEKDSZ berkein belül. Ők a meg nem rettenők, a sasszárnyon hordozók, szeretve figyelők. Hogy hivatalos nevükön nevezzem őket: az önkéntes diákköri kapcsolattartók.
Az egykori szilászrendszerhez hasonlóan ősztől 8 szenior vállalta azt, hogy szeretetükkel és tapasztalataikkal egy tanévre odaszegődnek egy-egy diákkör mellé. Legyen az bárhol az országban, legyen cseppnyi vagy tölgyfányi, vezesse bár három vagy egyetlen vezető.
Az önkéntes kapcsolattartók a rájuk bízott diákkörök életében kísérő-segítő szerepben vesznek részt: félévente párszor felbukkannak a diákköri alkalmakon, valamint külön is beszélgetnek, együtt imádkoznak annak vezetőivel. Így segítik a diákkörvezetők reflexióját saját kérdéseikre és gondjaikra, egymás közt pedig időről időre megosztják a felmerülő nehézségeket és az őket ért örömöket a szolgálatban.
Sok jó hozadéka lehet ennek a rendszernek:
- Jó lehet a diákkör vezetőinek, mert egy jófej, tapasztalt önkéntes fókuszált figyelmét és jelenlétét élvezhetik.
- Jó lehet az önkénteseknek, mert kapcsolatban maradhatnak a diákmisszióval, segíthetnek az itt szerzett tapasztalataikkal a diákoknak.
- És jó lehet a munkatársaknak, mert az önkéntesekre bízhatnak néhány diákkört, így több figyelmük marad „sajátjaikra”, és a kapcsolattartói találkozók alkalmával további 8, fékezhetetlen agyvelővel dolgozhatnak együtt.
Ónodi-Szabó Veronika
Filmek diákköri fogyasztásra 
Félni és vezetni
So, what do you think ?