Postit!

8.) A II. világháború után, a MEKDSZ feloszlatása (1945–1949): Rajk László belügyminiszter 1946 nyarán sok száz egyesületet megszüntetett, azonban a MEKDSZ-t meghagyta, mivel a harmincas évek első felében ő maga is járt Karácsony Sándor szemináriumaira a Diákszövetségbe. A MEKDSZ csak Rajk László letartóztatása után került nehéz helyzetbe. 1947-ben a Világszövetség számos tagja járt Magyarországon, tárgyaltak […]

7.) A II. világháború szelében, II. rész (1941–1945): A Diákszövetség aktivitása nem csökkent a következő évek során sem. 1941 márciusában a MEKDSZ, KIE és az SDG közös szexuálpedagógiai konferenciát szervezett Debrecenben, 1500 főnyi hallgatóságnak. 1942-ben Karácsony Sándor volt az elnök, a titkár pedig Victor János. A MEKDSZ konferenciáinak előadói voltak: Bereczky András, Révész Imre és […]

6.) A II. világháború szelében I. rész (1939–1940):A háború vészes közeledtekor a következő körlevelet küldte ki a Világszövetség a különböző diákszervezeteknek: „Minél jobban közeledik a világháború veszélye, annál fontosabbnak tartjuk, hogy biztosítsuk önöket arról a mély együttérzésről, amelyet a Világszövetség tagjai az egész világon éreznek az önök mozgalma iránt. Ha bár ne adja Isten, háború […]

5.) Változó eszmék között megmaradni Krisztusban (1920-as évek vége, 30-as évek): 1929 februárjában új programot indítványoztak a MEKDSZ-ben, ami az 1920-as balatonendrédi közgyűlés témáit folytatta az evangelizálás elsőbbségéről a társadalmi és politikai elköteleződéssel szemben. Hogy tisztázzák a misszió fogalmát, Kiáltványt adtak ki. A Kiáltvány fő irányvonala az evangelizáció kiterjedésének fontossága. Ehhez két egymásból fakadó akadályt […]

A 2023. évi MEKDSZ-hónap keretén belül meginterjúvoltuk Bejó Lászlót és fiát, Bejó Mátyást. Mindketten Kr. u. voltak diákkörösek, de egyikük (Laci) közelebb áll Krisztus urunk földi ittlétének idejéhez. Következzék tehát egy apa-fia páros. Hogyan kerültél MEKDSZ-közelbe? Kitől vagy hogyan hallottál róla? BL: Az egyetemen, elsőévesként megismerkedtem egy keresztény lánnyal, ő keresett valamilyen közösséget (én akkor […]

4.) Diákok Háza és a tahi tábor (1920-as évek): Igen fontos szerepet játszottak egyes épületek, telkek a MEKDSZ életében, ahol a diákság alkalmakat szervezhetett, illetve lakhatott is. Ezekből különösen hangsúlyosak: a Diákok Háza és a tahi tábor. A lakáshiány igen nagy volt a háború után, így John Mott az Amerikai Keresztyén Diákmozgalom (YMCA) közreműködésével 1921-ben […]

3.) Az I. világháború vége; bekapcsolódás a nemzetközi életbe (1917-1924): A háború után a Diákszövetség Budapesten a IV. kerületi Váczi utca 20. szám alatt bérelt egy kis, második emeleti lakást. Ez volt akkor a központ. A trianoni békeszerződés új kérdéseket vetett fel a magyar keresztyén missziói egyesületekben. A forrásokban azt találjuk, hogy a veszteségüktől eltekintve […]

2.) Betekintés a korai évekbe, az I. világháború alatt (1911-1920): A fenti időszak első jelesebb nemzetközi konferenciája, amit érdemes kiemelnünk 1911. április 24–28. között Konstantinápolyban került megrendezésre. Ennek nyitó alkalmán mondta el John Mott az alábbiakat: „Egyik nagyhatalom követe egyszer Párizsban azt mondta nekem, hogy »véleményem szerint mozgalmunk jobban munkálja a népek egymáshoz való közeledését, […]

Új cikksorozatot indítunk, melyben a MEKDSZ történetét mutatjuk be a kezdetektől 1989-ig egészen bizonyosan, de remélhetőleg egy kicsit tovább is. Bár ez a blogon megszokott írásokhoz képest szárazabb, tényszerűbb lesz, és talán elsősorban a történelem és múlt iránt fogékony emberek számára lehet izgalmas, de azért reméljük, mások is szívesen olvassák. 1.) A kezdetek kezdete (1895–1909): […]

„Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”; ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.” (1Pt 2,4k) Az ember közösségi lény. Ezt mindannyian tudjuk és tapasztaljuk. Nem véletlen számít a kínzás […]