Múlt héten zajlott néhány egyetemünkön a The Great Exchange missziós projekt. Hétfőn a Corvinuson kérdőíveztek, majd elegyedtek beszélgetésbe a hallgatókkal a hazánkba érkező fiatalok, akikhez bátran becsatlakoztak az elszánt diákkörös lelkek. Cikkünkben a két diákkörvezető, Szalai Lidi és Kovács Marci osztja meg velünk tapasztalatait.
„Hű, hát hol is kezdjem… Great Exchange, azaz »nagy változás« – hiszem, hogy Isten ezt tervezi az egyetemeken. Ennek egyik lépése az lehet, hogy egy csapat fiatal, az óceán túloldaláról elhozzák a Jó Hírt a magyar egyetemistáknak. Mert Krisztus örömhíre mindenhol ugyanazt jelenti, csak talán más nyelven mondják el.
Hálás vagyok a csapatért és azért, hogy én is részese lehetek Isten életeket átformáló munkájának. Bár szokatlan élmény volt olyan csoporttársakkal kérdőívezni, akikkel legutóbb még egy borgőzös asztal mellett folytattunk beszélgetést egészen más témákban, de igazán örülök, hogy láthattam őket ezen is őszintén elgondolkodni. Engem viszont az ejtett gondolkodóba, hogy hogyan lehet az, hogy a megkérdezettek kb. 90%-a valamely keresztény egyházhoz tartozónak vallotta magát, viszont amikor odaértünk ahhoz a kérdéshez, hogy szerinted kicsoda Jézus, erre már nem tudtak válaszolni.
Mint bennfentes magyar egyetemista, az a tapasztalatom, hogy a fiatalok igenis nyitottak a lelki dolgok iránt, még ha nem is értik, érdekli őket, mert ez több, mint amiről az előadásokon hallanak, mert ez tényleg Róluk szól.
Fantasztikus, hogy a világ bármely tájáról érkező emberrel találhatunk valami közöset, hiszen Krisztus valóban egyetemes.” /Szalai Lidi/
„Korábban sosem vettem részt hasonló tevékenységben, maga a helyzet, hogy más fiataloknak beszélünk a vallásról, egészen új és gondolatébresztő volt számomra. Furcsa volt az egyetem aulájában állni és találkozni olyan diáktársaimmal, akikről nem is tudtam, hogy hívők. Ugyanakkor nagyon jó érzés volt tudni, hogy a napi rohanás közepette mi ott állunk, és olyan dolgokat hirdetünk, amik a békével, a szeretettel, a reménységgel, és az élet valódi értelmével kapcsolatosak. Volt néhány beszélgetés, amikor sok mindenben nem értettünk egyet, de ez nem baj; sőt, úgy érzem, nagyon hasznos megismerni sok különböző nézőpontot.
Joao és Matheus Brazíliából, Lidi és Marci Magyarországról, Morgan és Natalie az USA-ból.
A külföldi vendégeink nagyon kedvesek és barátságosak voltak. Sok mindenről beszélgettünk, az igehirdetéshez kötődő témákon túlmenően egymás országainak kultúrájáról, tanulmányainkról és számos egyéb érdekességről is. Idő előtt abba kellett hagynunk a beszélgetéseket és a szórólapok osztogatását, de ez nem különösebben zavart (bár természetesen legközelebb – tanulva az esetből – időben elintézzük a megfelelő engedélyt). Úgy éreztem, teljesen beleillik a nap teendői közé, hogy félrevonuljunk és beszélgessünk, illetve együtt imádkozzunk. Remélem, a jövőben még találkozhatunk velük; nagyon szívesen részt vennék további hasonló programokban.” /Kovács Marci/
Hadd fejezzem ki ezúton is a MEKDSZ-munkatársak háláját a többi egyetemen Great Exchange-en szolgáló diákok felé:
- Benedek Zsoltnak és Gyenes Zolinak a BME-n
- Szabó Lacinak, Nagy Vivinek, Csatári Nándinak, Rubóczki Timinek a debreceni agráron
- Farkas Mártinak és Demeter Szebinek a debreceni orvosin
- Fekete-Nagy Fanninak az ELTE BTK-n
- Dócs Nikinek, Fodor Grétának, Horváth-Simon Eszternek Piliscsabán, a Pázmányon
- Csoma Zsófinak az ELTE ÁJK-n
- és persze Szalai Lidinek és Kovács Marcinak a BCE-n 🙂
Árnyékország 
…a jamaicaiaké?
So, what do you think ?