A MEKDSZ mi vagyunk.
Egy borús őszi csütörtökön újabb „Éljen a MEKDSZ!” eseményre került sor, amikor is nem csak kettő, hanem egyenesen három budapesti diákkör tartott közös alkalmat, nevezetesen az ELTE ÁJK, BTK, illetve a BME diákkörei. – Fekete-Nagy Fanni, a Bölcsész Biblia-kör vezetőjének híradását olvashatjátok.
2015. október 16-án volt az IFES Diákok Világnapja, aminek keretében imádkoztunk az egyetemi diákmisszióért. Korábban a Postit!-en is cikkeztünk róla, most lássuk hát, hogyan sikerültek az imaalkalmak a különböző országokban.
Ezt nem hiszem el… Persze, beleszámoltam a felújítást, de hogy pont ma még a szokásosnál is nagyobb dugó alakuljon a Széll Kálmán tér felé! (A környéken járva nap mint nap eszembe jut Szalai Andrásnak a Grund táborban viselt pólófelirata: „Under construction”.) Hogy fogok így időben odaérni Pécsre?!
Audrey Emonides posztgrad képzésben részt vevő martinique-i diák vezető. A környék, ahol lakik, tele van prostituáltakkal, de, mint mondja, hiszi, hogy Isten nem véletlenül helyezte őt ide. „Keresztényként nem tekinthetünk csupán szemlélőként erre a helyzetre. Hónapokig imádkoztam, hogy Isten nyisson egy ajtót számomra.”
„Kicsit otthonosabban érezzük magunkat a plázában, mint a fiúk” – mondja Timár Noémi, az ELTE BGGyK egyik diákkörvezetője, amikor arról kérdezem, honnan jött az ötlet, hogy az alkalmat most ne a jól megszokott keretek között, hanem egy „exkluzív” helyen tartsák, különböző küldetésekkel, mint mondjuk a GTA-ban (csak hogy a srácok is értsék, miről van szó).
Soha nem gondolta volna, hogy ilyen mélyre süllyedhet, ráadásul az egész Biblia-körrel együtt. „A halál árnyékának völgye”? Ugyan hol van ez ehhez képest?! Aztán meg „Fel a fejjel!” – nagy hirtelen arra kényszerül, hogy felálljon, még mielőtt feldolgozta volna, hogy padlón van… Mélységek és magasságok az Eötvös collegiumi Biblia-kör életében.
Keddi diákköri alkalmunkon Dr. Alföldi Zoltán, egyetemi docens volt a vendégünk. Nagyon lelkesen fogadta a felkérésünket, mivel hívő keresztényként és növénynemesítést oktató tanárként közel áll hozzá a téma, amit választottunk: „Szemben áll-e egymással a bibliai teremtéstörténet és az evolúciós elmélet?”.
Az egyetemi diákmisszió nem egy egyszerű dolog. Azt Anba Mukattam óta tudjuk, hogy a legtöbb, amit a misszióban tehetünk, hogy nem a Lélek előtt járunk, hanem mögötte lépkedünk. Nyilvánvaló, hogy spanyol barátaink is gyakorolják, hogy mit jelent a mediterrán vérüket egy kicsit lecsillapítani, és Isten vezetésére figyelni.
Az IFES minden évben megtartja a World Student Dayt, azaz a Diákok Világnapját, ami idén október 16-ra esik. Emlékeztetőül, hogy a misszió nem miénk, a piszkos munkát Isten végzi. Nézzünk kicsit körbe, mit terveznek mára a különböző diákmozgalmak.
A Global Peace Index listája szerint Magyarország a világ 22. legbékésebb országa. Az összehasonlítás kedvéért Anglia a 39., az Egyesült Államok a 94. helyezett. Így nekünk, magyaroknak talán nehéz átérezni, mit is jelent menekültnek lenni. Éppen ezért hadd mutassuk be Dr. Vinh Chungot, aki Vietnamból menekült az USA-ba, és egyetemi évei alatt kapcsolatba került az ottani diákmozgalommal.
– Fannidrága, merre jársz? – kérdezi tőlem telefonon Daniella, az egri diákkör önkéntes kapcsolattartója, vagy akinek ez többet mond: szilásza. – Ööö… egy pillanat, és ott vagyok, csak épp Hit keksszel állok sorban a boltban, hogy vihessek az alkalomra! [és ez itt nem a reklám helye, csak a poéné.]
Az elmúlt hetekben az európai és nemzetközi sajtót az európai menekültkrízis foglalkoztatja. Mutatunk egy kis körképet, hogyan reagáltak az európai diákszervezetek.
Az egyetem megkezdésekor a diákok világszerte túlesnek egy ún. beavatási szertartáson vagy beavatáson/szívatáson, kinek hogy „tetszik”. Bizonyos esetekben ez a beavatási szertartás viszonylag ártalmatlan, mint például valami ciki ruha viselése, furcsa étel evése vagy alvás nélkül túlélni egy adott időintervallumot. Gyakran azonban ezek a rítusok túlmennek egy határon
Nem is tudtam, mit várjak az ICFB-től, amikor csatlakoztam. Mivel semmiféle keresztény csoporthoz nem tartoztam ezt megelőzően, kezdetben megvoltak a magam félelmei. Inkább csendesebb keresztény voltam, igyekeztem jófej lenni, de ritkán beszéltem mással a kereszténységről. Szóval nem kis hezitálás után mondtam Berninek, hogy meglátogatom vele azt a keresztény csoportot, ahová őt a barátnője, Eszter hívta el.
MEKDSz-stratégia. Igen, létezik ám ilyen is! Ennek egyik pontja az International Student Ministry, azaz az ISM. Diákként tapasztaljuk, hogy egyre több hallgató érkezik Külföldiából, és bizony nem rossz dolog, ha ez alatt az idő alatt van egy állandó közösségük. S hogy milyen ennek a közösségnek a tagja lenni? Erről Le Roux Berni mesél nekünk.
Kicsit talán nemzetközi, kicsit talán mégse. Van köztük olyan, aki egy évet Japánban töltött, és nemrég ért haza. Olyan is, aki dél-koreai származású. De nemcsak a multikulturalitástól válik különlegessé a BME-s MEKDSz-diákkör.
Vannak a társadalom perifériáján élő emberek. Nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek, állami gondozottak. De ide tartoznak a prostituáltak, a hajléktalanok és a migránsok is. Nem ártana a MEKDSz-en belül nyitni valamennyiük felé. Az ok, ami miatt Ónodi-Szabó Vera érdeklődését most különösen utóbbiak helyzete keltette fel, annyi, hogy ez az aktuálisan legégetőbb téma. Neked mennyire feszegeti a határaidat?
Hadd buzdítsunk benneteket egy rövid kis eurázsiai történettel, ami alátámasztja, hogy az imának tényleg ereje van! Egy fiatal házaspár, Iván és Anna (nem a valódi nevük) tavaly két egyetemen két diákkal kezdték a szolgálatot, ami annyiból állt, hogy összejöttek imádkozni az egyetemért. Diákokat a Facebookon és egyéb közösségi oldalon keresztül toboroztak, így a tanév végére már 9 […]
„Ha nem osztod meg, nem létezik” – volt a mottója az idei évkezdő Grund tábornak. De mi van, ha nincs is mit megosztani?! Isten gondoskodik arról, hogy a végén legyen. Megosztanivaló. Hit a személyes életedben, és újdonsült cikk a Postit!-en : ) Egy tábori résztvevő élménybeszámolóját olvashatjátok.
Diákkör, tökjó közösség, táborok, vagy akár ezek összefonódása – kinek miről híres a MEKDSz. Ármin arról ír, hogyan változott „csak mi vagyunk, egynéhányan”-szemlélete a MEKDSz-t összetartó nagy családnak tekintő elképzeléssé. „In a relationship with MEKDSz” – olvassátok szeretettel a Postit! blog 100. bejegyzését!